Ezt a bejegyzést a Mamának dedikálom!
Az utolsó 4 km-t gyalog tettem meg. Mit ne mondjak, le a kalapot a Mama előtt, aki ugyanezt a szakaszt megtette pár évvel ezelőtt. Nem mondom, hogy nem kellett nekem is néhányszor megállnom... Elértem a kapuhoz, szakadt rólam a víz, kifizettem az 1000 coloneses belépőt, majd nekivágtam a következő 2 km-nek az első tóig. Itt a sár már nem térdig, hanem csak bokáig ért, de világosban azért könnyebb volt kikerülni, már amennyire sikerült.
Tiszta tömegnyomor volt, legalább 20 emberrel találkoztam odafelé!!!!!! Igazából két okból mentem. Az egyik az evidens, mert szerettem volna megnézni világosban is. Másik pedig az, hogy annak a szemét rejtőnek, aki letiltotta a ládáját csak tagoknak, az az első ládáját is privatizálta. Mondta is a telefonos haverom, hogy ő el fogja lopni, ha még egyszer feljut oda. Mire én mondtam neki, hogy majd ellopom én, mert úgyis megyek oda. Tudom, nem tisztességes dolog, de úgy döntöttünk, hogy nem érdemli meg, hogy legyen ládája, főleg így, hogy egyetlen találata sincs. Amúgy irtó nagy mázlija volt, hogy őrangyala még időben felrázta, mert péntek este állította át, hogy minkét ládája publikus legyen. Szóval egy hajszálon múlt tényleg...
Igazán sikerélményem volt, mert mindkét ládát kevesebb mint 5 perc alatt találtam meg. Hiába, azért meglátszik, hogy ki volt a mesterem. Érdemes volt olyan sok susnyákost végig túrni, és olyan sok fát kiásni gyökerestül, mert most már magam is ráérzek, hogy hol nem kell feleslegesen kutatni, és csak odamegyek, jól megnézem, logikusan végig gondolom, és kikapom.
Főleg ennek a szerencsétlennek a rejtése töltött el büszkeséggel, mert előttem ketten nem találták, közte a telefonos haveromat!!!!!! Mindkét láda igen nagy volt, már ami a méretüket illeti, és az egyikben tök jó, ajtóra akasztható kagylós csilingelő volt!!! Amúgy a másik ládát archiválták, mert nem keresték elegen, ezért a rendszergazda levette. De így is be lehetett jelenteni a megtalálást. Azért volt gyanús, hogy TUDTAM, hogy van ott láda, de amikor mi a Ferivel felmentünk, addigra pont leszedték...
Azt olvastam egy leírásban, hogy a Barva vulkán azért különleges, mert két krátere van, és mindkettőt lagúna fedi. Gondoltam, ha már idáig eljutottam, akkor ezen a 2 km-en már ne múljék, elsétálok oda is. Hát ráfáztam, mert kb. 40 perces séta után egy hatalmas kidőlt fa torlaszolta az utat, mellette egy tábla, hogy tilos az Á. És persze pont itt, akkora sár volt, hogy bokáig süllyedtem, és hasra estem, de nem ütöttem meg magam sehol, nem kell izgulni. Még egy másik részen megpróbáltam tovább menni, de az is zsákutca volt, így fordulhattam vissza.
Viszont megérte, mert itt láttam ZÖLD kolibrit. Már hónapok óta vártam a zöld kolibri érkezését, amit jelnek tekintek, mert tudom, hogy csak jót jelenthet, és persze pont akkor, amikor a legkevésbé számítottam rá, akkor bukkant fel!!!!!
Összesen (4+2+2)x2=16 km-t gyalogoltam, és 3 ezer méter magasan voltam, megérte elmenni. Sőt, így összesen már 30 megtalálásom van (+1 ami nincs meg a comon) és 7 (+1 ami nem ez én nevem alatt van közvetlenül) rejtésem. Nem semmi!!!
(gyk.:Á= Micimackóban volt, tilos az átjárás)
Bónusz kép: szegény ember esernyője
ugye tudod, miért volt ott a zöld kolibri???
ReplyDeleteNagyon tetszett mindkét zrika, ha csak a fele volt igaz akkor is erős volt a szivatás :)
ReplyDeletePersze, hogy tudom. Már szeptember óta vártam az érkezését :)))
ReplyDeletenem, szerintem most másért volt...
ReplyDeleteHát még az is lehet, mert utána nem sokkal értem a zsák utcába, és estem hasra a térdig érő sárban. Majd kiderül. Lényeg az, hogy valaki vigyázott rám.
ReplyDelete