Showing posts with label érdekesség. Show all posts
Showing posts with label érdekesség. Show all posts

2011/08/09

Mamon chino és a jocote



Meglepődve olvastam az egyik blogon, hogy a jellemzés alapján az Arab Emirátusokban is fellelhető ez a gyümölcs, amit mifelénk Mamon chino néven ismernek. Nagyon érdekes, "szőrös" gyümülcs, ketté kell törni a héját, és akkor láthatóvá válik ez a fehér, kocsonyás állagú húsa. Kicsit édesebb, mint savanyú. A magjával vigyázni kell, nehogy lenyelje az ember. Érdemes megkóstolni!

A másik gyümölcs, amit ajánlani akartam az a jocote. Az itteni mókusok előszerettel falják a fáról, és az a szórakozásuk, hogy a lerágott jocote magokat a tetőmre dobják, amivel majdnem akkora zajt csapnak, mintha az érett mangó esne a bádogtetőre. Ennek jóval kevesebb a húsa. Félig éretten sóval illik enni, bár én jobban szeretm a fogzománc kimélő, narancssárgásan piros, érett változatát. Ennek most van szezonja!


2011/08/08

Piac




Sok hozzáfűzni valóm nincsen, a képek önmagukért beszélnek. Mindegyik képet elláttam magyarázattal.

Jó szemezgetést!




2011/08/07

Finomságok



Összegyűjtöttem egy csomó finomságot, amit az elmúlt 1-2 évben összeettem. Persze nagyon sokról nem is készült kép.

A képek mellett feltüntettem a nevüket is, némelyiket magyarázattal is elláttam.

Néhány kép ízelitőnek! Jó étvágyat kívánok a Tico finomságokhoz!





2011/07/27

Kínai cirkusz - Circo Chino de Beijing


Már közel egy hónapja állították fel a kínai cirkusz sátrát, először Guanacasten, most pedig már San Joséban. Minden nem van előadás, sőt vannak olyan napok, amikor naponta 3x is.

A mi jegyünk július 26-rá szólt. Közel 2 órás showban minden volt bohóc, aki szórakoztatta a közönséget, akrobaták, váza dobálók, asztal forgatók, ferdén rakott széken kézen álló lányok, rúd mászó fiúk, kalap rakosgatók stb. A turnéjuk során tüzön átugró tigriseket is bemutattak, de Costa Ricán az állatvédő törvények miatt erre nem kerülhetett sor.



Volt egy szám, ahol egy pasi két zsinóron lévő ladbát pattogtatott. Egyszer csak felkért valakit a közönség sorából - aki mellesleg kínai volt- és megborzolta a haját, illetve lefaragta a cigarettát a szájából ezzel a pattogó valamivel.... Na ebben mindenki egyetértett hogy bunda volt. Kb 1 cm-en múlott, hogy nem a szemét verte ki, vagy az orrát verte be. Tudjátok ki mert volna odaállni keménylegénynek... Hát én nem az tuti. De biztos, hogy elég jó módszer arra, hogy leszokjon valaki a dohányzásról! :)



Hiányoltam a bűvészeket és a légtornászokat.

2 éve itt járt az orosz cirkusz is, azon is voltam. A vélemények megoszlanak, sokaknak ez tetszett jobban, nekem az oroszok produkciója klasszisokkal jobb volt. Lehet hogy azért, mert akkor kihívtak szerepelni és nem verték ki a cigarettát a számból? :)


2011/07/26

Miből lesz a ...



cashew dió? (itt ismert neve maranon középen hullámos n betűvel)

Ennek a gyümölcsnek két érdekessége van! Az egyik az, hogy ez az egyetlen gyümölcs, aminek a magja kivűl található. Nagyon finoman kell vele bánni, mert ha nem megfelelően nyitják ki és pörkölik, akkor megkeseredhet, mert a magot és az azt körülölelő burkok között növényi olaj van. Igen kényes eledel ez!

A másik pedig az, hogy "fejjel lefelé" lóg, azaz nem a mag felöli oldalán.

A ticók nem csak a magját használják fel, hanem a gyümölcsét is megeszik egy kis sóval, vagy turmixként isszák. Elég furcsa íze van, de meg lehet enni. Vasban és magnéziumban gazdag, hihetetlen energiaértékkel rendelkezik. Nagyon egészséges!


2011/07/24

Internetkávézó a parton

Fő a bizalom! Azért leleményes ötlet!


Ez pedig egy ősrégi üzemanyagszámláló érdekességképpen...



2011/07/22

Alejuela-Grecia négyes

Valamikor még januárban csinátam egy egynapos geocaching túrát, 4 ládát vadásztam le két megyében. Csak hát lusti törp voltam és nem raktam ki a blogra, úgyhogy most pótolom. Szinte napi rendszerességgel mennek fel az időzített bejegyzések, hogy minden érdekes élmény felkerüljön a blogra az utókor számára.

A négy rejtésből kettő ötletes volt (de nem látványos), a harmadiknál szép volt a kilátás, a negyediknek pedig már csak hűlt helyét leltem.

Patriciék garázsánál, egyik legötletesebb láda, amivel találkoztam. Közelről és messziről is, egy nanónak pont megfelelő:



A második ládát szégyen szemre csak többszöri telefonos segítséggel találtam meg. Ezúttal fejvadész fogott ki rajtam:


A harmadik rejtés pont egy étterem kertjében volt, ahol remek kilátás nyílt a Central Valley hegyláncra. Minden ami egy éhes kesser ingere: babkrém tortilla chipsszel, husi, sült yuka, és citromos-platanos saláta:

A legutolsó elveszett ládához vezető úton pedig ezt láttam:


Fogalmam sincs hogyan került oda, de nem is akarom tudni! Egyébként ezen a képen jól látszik, hogy mit jelent az, amikor azt mondom, hogy általában nincs járda! Helyette van egy igen mély árok, ami két pillanat alatt megtelik vízzel! :)


2011/07/19

Csak rózsák



Van egy rózsakert Cartagoban, ami megér egy misét. Keddtől vasárnapig, 9 és 3 között látogatható. Akit érdekel a weboldaluk ITT kaphat bővebb információt erről a kis családi vállalkozásról.



Szeretem az olyan helyeket, amit rossz idő esetén is látogatható. Több órát is el lehet tölteni ebben a csodálatos kertben, ahol több mint 300 féle rózsa található. Latin nevük mellett fantázia neveket is kitaláltak, így Erzsébet királynő, Paul McCourtney és más hírességről nevezték el őket.


Nem véletlenül helyeztem el ide a számomra egyik legkedvesebb ládámat, mely az egyik legelső találatomra emlékeztet. Ötletessége mindenképp egyedi Costa Ricán, hiszen ez az első madáretető, ami ládaként funkcionál egy gyönyörű fedett, esőmentes környezetben. A tulajdonos áldásával csak remélni tudom, hogy örök életű lesz.



2011/07/18

Apák napja

Apák napja még júniusban volt, csak mint mindig most is el vagyok maradva a beszámolókkal.

Ilse rendezett egy kisebb összejövetelt, melynek során több mint egy órás koncertet is adott a húgával.

Gyönyörűen hárfázik és énekelnek!


Egyébként játszik esküvőkön, érettségi találkozókon és minden féle rendezvényeken is. Akit jobban érdekel ez a téma, itt tudhat meg többet róla.

2011/07/16

Esküvő és karnevál




Kolleganőm esküvőjére voltunk hivatalosak az irodából többen is. Mint majdnem mindig, most is én töltöttem be a soför szerepét, 4 kolléganőmet vettem fel a munkahelyünkön, és onnan együtt indultunk az esküvőre.

Még az időjárás is kegyes volt hozzánk, hét ágra sütött a nap és az eső sem.


A menyasszony egy egyszerű fehér ruhában pompázott, haját fátyol takarta. Nem csak a násznép, de a vőlegény is megkönnyezte az oltárhoz vezető útján. A templomi szertartás bár szép volt, de azért a papnak volt pár oda nem illő megjegyzése. Például szerintem felesleges volt említést tennie arról, hogy az egyneműek házasságát nem támogatja az egyház, és azt is kihagyhatta volna, hogy a szombati misén való részvétel nem mentesít a vasárnapi mise részvétele alól. Nem ezért gyűltünk össze azon a napon.

Amikor az ifjú pár elhagyta a templomot, akkor nem rizst szórtunk rájuk (bár ez is szokás), hanem buborékokat fújtunk rájuk. Ilyet sem láttam még.


A rendezvény egy Santa Ana-i hotelban folytatódott, ahol körübelül 100-120-an lehettünk. A négy fogásos vacsora nagyon finom volt. Az est fénypontja a karnevál volt, több céges bulin láttam már ilyet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden féle előzetes bejelentés nélkül bejön egy csoport, akik dobolnak, ugrálnak, táncolnak minnél nagyobb zajt keltve az egész násznépet maguk után vonva. Céljuk nem más, mint hogy mindenkit bevonjanak a mulatozásba: kicsiket-nyagokat, terheseket-időseket, fiúkat és lányokat stb. Erre még én is beálltam táncolni, pedig nem vagyok táncoslábú.


Ettünk, ittunk, jót mulattunk. Sok boldogságot az ifjú párnak!


(Kivételesen nem én készítettem a képeket, mert a fényképezőgépemet sikerült eltörnöm. Eddig még egyik sem birta ki egy évig velem. Most vettem meg a negyediket három év alatt... )

2011/07/08

A fegyverforgatás művészete


Amikor visszakaptam az ipodom, akkor még beszélgettünk ezer más dologról is a munkatársammal. Ahogy sötétedett, párhuzamosan csökkent a biztonságérzetem is. Chris megjegyezte, hogy: Detti, te félsz. Mondtam neki, hogy a tavalyi rablásso sztori óta nehéz ezt a rossz beidegződést leküzdenem. Erre megnyugtatott, hogy nála van fegyver, és engedélye is van hozzá. Remek, valami rosszul sül el, akkor rögtön egy bandaháború kellős közepén találom magam.

Aztán eszembe jutott, hogy tulajdonképpen ez még jól jöhet, így a felajánlott bocsánatkérő ebéd helyett arra kértem, hogy vigyen ki a lőtérre és tanítson meg lőni. Tudni akartam, hogy milyen a fegyver másik oldalán állni, milyen érzés meghúzni a ravaszt, milyen illata van a puskapornak.

Miután sikerült megtölteni és kibiztosítani a .40-es pisztolyt az első tíz percem azzal telt, hogy meggyőztem magam arról, hogy a ravaszt bizony meg kell húzni. Ez volt a gyakorlat legnehezebb része. Aztán persze az első sokk, hogy milyen ereje van a lövésnek, mekkorát húz, milyen hangos, és milyen égett szag van. Az első 15 lövés igen nehézkesen született meg, főleg azután mikor 3 srác is bejött a terembe gyakorolni. Az AK47-es automatából csak úgy szórodott kifelé a lövedék. Már nem csak a saját fegyverem hangjától rezzentem össze, hanem az övékétől is.



A végén már annyira jól ment, hogy pókerben is leköröztem a mesterem. Igaz 6 méterről, de két párom lett (egy kis jóindulattal). Magamhoz képest meglepően jól céloztam, a saját elvárásaimat magasan túlszárnyaltam.



Egyébként a fegyver másik oldalán állni sem olyan könnyű. Iszonyú nagy adag elszántág, egy marék önbizalom és kegyetlenség kell hozzá, ha elő-mozgó személyre akarnánk célozni. Persze kellő motivációval mindenki képes rá, de azért közel sem olyan egyszerű, mint azt a képernyők sugalják, legalábbis nekem nem lenne az.



2011/06/08

Érik a mangó!



Hatalmas koppanás a bádogtetőn! Puff! Mintha kirobbant volna a harmadik viágháború. Drrrrdzszszs gurul végig valami a tetőn, majd a földre csapódik és hatalmasat koppan.

Nem volt könnyű megszokni, amint az érett mangó leesett a fáról. Volt olyan időszak, hogy ez kb 15 percenként történt. Az első időben azt hittem kiesek az ágyból ijedtemben. Most meg már hiányzik, ha nem hallom háttérzajként.

Van egy különbség a mangó és a manga között, amit nem sokan tudnak! Mondhatnánk, hogy az egyik fiú, a másik lány. A mangó kisebb, zöldes színű és sárga lesz éretten. Ezt árusítják előszeretettel az utcán feldarabolva, citrommal és sóval, amikor még éretlen.

A manga ezzel szemben sokkal nagyobb, akár a fél kilót is elérheti nagyságra, és ilyen lilás színe van, amikor beérik.


Az ízük egyébként ugyanolyan éretten. Mindkettőnek hosszú, ovális magja van. A, C és E vitaminban gazdag, illetve kiváló antioxidáns is.

Mintha szilvafa lenne gigantikus terméssel. De nem az.

2011/05/12

Leesett Madárfészek



Kimentem az épület elé telefonálni, mindeközben ágrecsegést hallottam, és nem sokkal később az egyik elszáradt pálmafaág megadta magát. Ahogy fel-alá járkáltam, nem sokkal később egy felrepedt tojásra lettem figyelmes nem messze a leszakadt ágtól. Ahogy jobban szemügyre vettem a pálmaágon egy 10 cm átmérőjű fészek díszelgett. A tojás kb hüvelykújj fele lehetett, halványkék színű barna foltokkal. Meglepő módon csak egy darab volt benne.


A munkatársaim azonnal beazonosították, hogy csakis kolibri tojásról lehetett szó. Nem vagyok egy madárszakértő, de az irodaház körül még soha nem láttam kolibrit, ezért kicsit kutatgattam a neten, hogy mégis mi lehet az. A leírások alapján a "grackle" nevezetű madárnak van ilyen tojása, aminek egyik fajtája a trópusokon is előfordul. És ami igazán felhívta rá a figyelmemet, hogy ez a madár felelőtlenül magára hagyja a fészkét, melynek következtében a tojások nagy része elvész. Ez is illik rá. Pontos fordítást nem találtam, emlegetik menjo, csóka és csiröge néven is. Kinek mi tetszik. Fekete alapszíne van egy kis kékkel a nyakánál, első ránézésre a fekete rigóra hasonlít.

Viszont a nagy keresgélésben találtam egy olyan videót, amit érdemes megnézni a kolibiről. Fantasztikus. A kedvencem!


2011/03/15

Mi lesz a kókuszolajból, ha....

Mi lesz a kókuszolajból, ha...
- magas és hosszantartó hőhatásnak tesszük ki?
- több órán át folyamatosan rázzuk?
- rumos üvegbe tároljuk?

Nos, azt nem tudom, hogy mi történik, hogyha ezeket a gyakorlatokat külön-külön végezzük el, de ha a tengerparti falu szélén, az útmenti árustól veszünk egy körübelül 3 decis kókuszolajat, akkor azt biztos hogy egy műanyag rumosüvegecskében kapjuk (innen is látszik, hogy a ház ura is aktívan hozzá járult a termék forgalmazásához!). Ha a nap hátralevő részében a kocsiban felejtük a 30 fokos melegben, illetve utána 4 órán át zötykölődik az ülésünk alatt, akkor így fog kinézni utána:


Nahát! Ki hitte volna?!


Egyébként nem adom fel, majd még fogok ezzel kísérletezgetni, de majd legközelebb okosabban teszem! Elvégre csodatevő hatása van, amit a halmazállapotváltoztató képessége is bizonyított!!!

2011/02/13

Valentin Nap: CSOKI, CSOKI, CSOKI


Az élet furcsa. Nagyon furcsa. Nem is hinnénk, hogy egy ARK (act of random kidness = véletlenszerű kedves cselekedet) mennyire kihathat a későbbi sorsunkra. Pontosan 1 évvel ezelőtt elmentem egy 2 napos geocaching túrára, aminek egyetlen célja az volt, hogy minnél több ládát találjak meg. Az akkori rekordom 8 volt, ami Costa Ricán magas számnak számít. Ekkor találtam rá Rainbowra, a legszebb geoérmére, amit valaha is láttam. Mondhatnánk úgy is, hogy szerelem volt első látásra. Pár héttel később a tulajdonosa nekem ajéndékozta, sőt örökbe fogadhattam.

Teltek múltak a hónapok, és a barátság megmaradt, pár hetente emailt váltottunk Rainbow szüleivel. Egyszer felvetettem neki, hogy ha már mennek Kanadába, meg minden felé nyaralni, akkor miért nem jönnek Costa Ricába is. Láss csodát, pár napra rá már jött is az email, hogy februára megvették a jegyet!

Ma kimentem eléjük a reptérre és végre személyesen is megismerkedhettünk!!! Rettentő boldog voltam, mert nagyon kedves párról van szó. Kezdem azt hinni, hogy a geocaching egy pár terápiának is jó. Eddig tapasztalat azt mutatja, hogy a párok akik együtt ládáznak mind felhőtlenül boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatban élnek. Próbáljátok ki ti is!!!

Egy másik furcsaságra is megfigyeltem. A Costa Rica-iak egy puszit adnak, mi magyarok kettőt, a svájciak pedig hármat! Először azt hittem rosszul számoltam, de nem... Ez így van. Nagyon furcsa volt. Már a kettőre is nehéz visszaszoknom, nemhogy a háromra.

Még soha életemben nem kaptam ennyi csokoládét egyszerre Valentin napon! 1 kg SVÁJCI csokoládéról van szó! Kiszámoltam, hogya minden nap csak egy darabot ennék, akkor is minimum három hónapra elegendő lenne. Isteni finom!!! Azt kell mondjam, hogy ezek a svájciak értenek a csokoládé készítéshez!!!

2011/01/24

Park vagy parkoló

Ez itt a nagy kérdés!

Costa Rica kinőtte a régi nemzeti stadionját, melynek befogadóképessége 13,500 fő volt (1924-ben épült). Meg is építették az újat, amit ha minden jól megy akkor már idén átadnak. Persze a történethez hozzá tartozik, hogy szorgos kínaiakkal csináltatták, ezért készült el olyan villámgyorsan, különben nem is vitatható, hogy mire megőszülnék se fejezték volna be!

Erre a nagy kérdés, hogy 35,000 ember hol fog majd parkolni vagy egyáltalán hogyan közelíti meg a stadiont most jutott el arra az eméleti szintre, hogy orvosolni kéne a problémát. Jelenleg 390 parkolóhelyről beszélhetünk, amit akárhonnan nézzük bizony nem elegendő... Persze a tervezők elkészítették a terveket a föld alatti garázs kivitelezéséhez, de az árát mindenki sokalta, hiszem 10 millió dollárba kerülne szintenként. Egyszerűbb lebontani a közeli parkot - hozzá tenném San José egyetlen zöld területét- a Sabana parkot... (Jó még van a La Paz park is, de az nem rúghat labdába a Sabana mellett). Most gondoljunk bele, mennyire örülnénk, ha a Városliget helyére parkolóházat építenének?!

Másik alternatív megoldás egy vasúthálózat kiépítése, akár metró, ami szállítaná az embereket legalább a parkoló és a stadion közötti részen... Mi már a 4es metrónál megtanultuk, hogy ez nem egyik napról a másikra történik, és bizony Shakirat már meghívták az átadó ünnepségre, úgyhogy gyorsan kell cselekedniük! Ha már felhoztam, akkor megragadnám az alkalmat, hogy megemlítsem azt a hírt is, mi szerint Panama már bejelentette, hogy ők építik meg Közép-Amerika első metróhálózatát, de nyilván a ticók szerintem nem fogják elkapkodni, hogy a nyomdokaikba lépjenek...

Akárhogy is döntenek, csak reménykedni tudok, hogy e nagy növényvédő és állatbarát nép kiáll majd a saját parkja mellet, és nem engedi, hogy a Nemzeti Stadionjuk áldozatává váljon.



2011/01/22

Nicaraguai hagyományok (erős idegzetűeknek)

Először is ezt a videót CSAK és KIZÁRÓLAG az erős idegzetűek nézzék meg, és ezt nagyon komolyan mondom!!! Én egyszer néztem meg, de igencsak elszörnyülködtem...

Elmondom miért: a közel 8 perces videó egy nicaraguai hagyományt mutat be, ami a mi szemünkkel nézve barbár, hátborzongató és elfogadhatatlannak minősülhet első, második, de talán még sokadszori megnézése, taglalása után is.

Egy isten hátamögötti faluban készült a riport. Tudni kell, hogy itt az emberek nagyon egyszerűen élnek, megvan mindenkinek a saját feladata, és legtöbbször nem történik semmi izgalmas a szürke mindennapjaikban. Éppen ezért egyetlen szórakozásuk, hogyha valami ünnepség van a faulban. Van egy hagyományuk, amit évente egyszer kerül megrendezésre, amikor is a lakosok először erőnek erejével a lovukat itatják le, majd maguk rúgnak be. A lovakat kevésbé viseli meg az alkohol hatása, bár az egyik képsoron jól látható, amint az egyik ló megbotlik, és végig csúszik az úton... A lovasok ezzel szemben iszonyú részegek, és ennek következtében zagyvaságokat beszélnek és elvesztik önértékelésüket, döntésképességüket. Azt vallják, hogy a hagyomány az szent és sérthetetlen, nem kérdőjelezik meg helyességét, és még a mai világban is simán helytálló. Szerintük.

A részeg ló és lovas feladata, hogy a lábánál felakasztott ELŐ kacsát fejétől megcsonkítsa. Természetesen ez elsőre senkinek sem sikerül, hanem csak a töbszöri próbálkozás után marad valaki kezében a már megkopasztott kacsafej. Jutalomként a nyertes családja fogyasztja el a kacsát a következő napon.

Természetesen a hagyomány csak akkor hagyomány, hogyha megőrzik azt, így ugyanezt a versenyt a fiatalabb korosztály számára is kitűzik. A kicsiket ugyan nem itatják le, de ők is az ittas lovat ülik meg, ami már önmagaban is veszélyes vállalkozás. Szegény gyerekekben még nem alakult ki a jó és a rossz közötti különbségtétel képessége, az az egy motiváció kergeti őket ebbe az őrületbe, hogy szüleik büszkék legyenek rájuk; amit természetesen saját fiaiktól is megkövetelnek majd.

Így száll ez a hagyomány apáról fiúra.

Ezek voltak a tények feketén fehéren. Akkor most vizsgáljuk meg azt, hogy honnan alkakult ez ki a kezdet kedetén. A Costa Rica-iak, akik hozzánk hasonlóan elítélik ezt a barbár cselekedet visszavezették a gondolatmenetet a spanyolok hódításának az idejére. Az ellenálló indiánokat csak és kizárólag erőszak árán tudták megtörni, mert önszántukból nem akartak sem barátkozni sem behódolni a hódító népnek. Idővel rájöttek arra, hogy az alkohol hatása alatt nem csak befolyásolni tudják őket, hanem akár szórakozhatnak velük és rajtuk. Éppen ezért az ittas indiánoknak - miközben már maguk is azok voltak- kitaláltak minden féle játékot, köztük a kacsafejes tornagyakorlatot is. Szerencsétlenek pedig elhitték, hogy ez milyen jó móka, és generációról generációra szállt ez a szórakozás, mely később hozzánk már csak hagyományként jutott el.

Okolhatjuk-e őket ezek után, hogy őrzik a hagyományokat? Megtudnánk-e velük értetni, hogy a huszonegyedik században nincs helye ilyen barbár szokásnak?

Szomorú, de ha azt vesszük pont azért vetjük meg őket, amit "mi" hoztunk rájuk egykor régen, csak azt "mi" már elfelejtettük, de az ő emlékzetükben még nagyon is elevenen él...


A ticók amúgy megvetik őket ezért, és rosszul esik nekik, hogy egy-egy ilyen hagyomány miatt az egész latin közösséget barbároknak nyílvánítják a nyugat emberei. Pontosan ezért hálát adnak a sorsnak, hogy Costa Rica olyan messze esett, annyi hegy és esőerdő védte őket a spanyol központtól, a mai Guatemala területétől.

2011/01/15

100 megtalálásom


Néhány elmaradt beszámolót csak most volt időm megírni.

A 100dik találatomat még november végén értem el, és sorsszerűen pont Reynaldo ládájánál. A legészakibb ládaként hirdeti, ami igaz is, mert Los Chiles nevű városhoz van közel, onnan pedig már csak 6 km a nicaraguai határ.



A láda amúgy Los Chiles és Upala közötti 30 km-es útszakaszon fekszik, ami igen jól és könnyen járható, cirka 2 óra zötykölődéssel kell számolnunk a tükörfényes úton - ami azért tükörfényes mert annyira tűz a nap, hogy még a kavicsos/kátyus útról is elhinnéd, hogy aszfaltos, ha nem rázná szét a kocsit. Jó hír, hogy már belevették a költségvetésbe ennek az útnak az aszfaltozását, ami annyit jelent, hogy valamikor az elkövetkezendő 30 év során ezt meg is valósítják, de manyána biztosan elkészül! Ennek ellenére csak ajánlani tudom, mert itt található Cano Negro Nemzeti Park is, amiről bővebben egy külön bejegyzésben számolok majd be. Előljáróban annyit, hogy a top 10es listámra is felkerült ez a hely, a top 5be azért nem jutott be, mert én tengerpart mániás vagyok.


A láda további érdekessége, hogy a rejtő apukájának a farmján helyezkedik el, akinek van egy SAJÁT, különbejáratú krokodilja a kert végében!!!! Panchonak hívják, és hívásra odajön! Engedelmességét annak köszönhetik, hogy húsos maradékkal etetik! Hihetetlen, hogy milyen okosak ezek a krokodilok, ami Pocho után (http://banankoztarsosag.blogspot.com/2010/08/pocho-krokodil.html) talán nem is annyira meglepő...


Az a lista, hogy a ticóknak mi van a kertjük végébe ezzel még nem ért véget. Nézzük csak sorjában: beszámoltam már olyanról, akinek folyója és vízesése van, akinek saját krokoldilja van, de Upalabán láttunk olyat is akinek saját függőhídja - ami csak első ránézésre az, utána észre lehet venni, hogy van talpazata, na de akkor is, elég jó utánzatról van szó!!!!

2011/01/14

Almafa

Ilyen szép az itteni almafa virága. Nem hittem el, hogy a lila szőnyeg az almafa tövében szirmokból tevődik össze! Fantasztikus!


Gyümölcse nem csak abban különbözik az általunk megszokott almáétól, hogy körte alakú és avokádó szerű magja van, de sokkal lédúsabb is. Nem véletlenül nevezték el "manzana de agua"-nak, azaz vizes alma.