Izomláz

Olyan jó ötleteim vannak, úgy tudom imádni magam ilyenkor...

Kedden kitaláltam, hogy az a pilates óra már nagyon snassz, és többet unatkozom óra közben, mint amennyire kifáraszt, ezért lecseréltem két másik edzésre: fél órás hasizom órára és egy órás szuper fittre.

Akármennyi felülést csinálok, már nagyon-nagyon régóta nem volt izomlázam a hasamban, gondoltam a fél óra hasizom meg se kottyan majd. Csak azt nem vettem számításba, hogy az a 30 perc konkrétan 30 percet jelent megállás nélkül. Már tíz perc után sokalltam, de a holt ponton való átlendülés után nem is volt olyan szörnyű. Még a másik tervezett órára is jutott energiám. Semmi extra, nagyban hasonlít a csütörtökihez - igaz azt már vagy 3 hónapja csinálom de még mindig izomlázam van tőle hétvégenként. Mindegy, ezt nem találtam annyira intenzívnek, hogy a tüdőmet is kiköpném, elviselhető volt, pont végig bírtam csinálni.

Már annyira régen volt izomlázam, hogy nem értettem miért nem tudok felkelni az ágyból reggel. Addig jutottam, hogy kipattanok az ágyból, de ott megakadtam, hogy felemeltem a fejem, mert a vállamat már nem volt erőm megemelni. Kénytelen voltam oldalra fordulva kimászni az ágyból, de már az sem ment olyan könnyen, mint ahogy hangzik. Arról nem is beszélve, hogy majd bele haltam, amikor tüsszentem kellett, vagy köhintenem, ne adj isten elnevettem magam. Nem is hinné az ember, hogy még a nyeléshez is kell hasizom. Nem is értem, hogy ezek után miért mindenki pont pocakra hízik...

Ami a legdurvább volt az egészben, hogy a csípőmben is volt izomlázam. Ott gyakran szokott lenni a szerdai pilátes óra után, de most minden egyes lépést megéreztem. Ezek után majd meghaltam a szerdai pilates órától, ahol ugye az esetek többségében onnan indul az alapgyakorlat, hogy megemeled a nyakad és a vállad miközben a hátadon fekszel. Na gondolhatjátok, hogy ez mekkora szenvedést okozott. Nem is mentem utána a bicikli órára, úgy döntöttem, hogy eleget szívattam saját magamat, nem halmozzuk az élvezetet. Csütörtökön már jobban viseltem a GAP órát. Nem mondom, hogy egyetértenék azzal az állítással, hogy ha rádolgozol akkor jobb lesz (mert még mindig nem tudok fájdalom nélkül tüsszenteni), inkább úgy fogalmaznék, hogy egy idő után a fájdalomküszöböd kijjebb tolódik, és jobban tűröd.

Remélem, ehhez a hasizomórához azért nem kell majd 3 hónap szoktatási idő...