Monteverde

Második héten dec 9-12 között Monteverdében voltam. Mivel autóval mentem ezért előtte interneten összehasonlítottam az autókölcsönzők árait, de lényeges különbséget nem találtam. Végül az Alamo-t választotam, mert náluk meg tudtam azt csinálni, hogy reptéren kölcsönöztem, és San José-ban van Paseo Colon közelében adtam le, ami közel volt a fesztiválhoz. Az autót indulás előtti nap lefoglaltam, mert a busz Poas-tól visszafelé amúgy is reptéren tett le. Egy kis terepjárot akartam, és egy Suzuki Jimmy-t választottam. Jó választás volt, mert kis autó, keveset fogyaszt, és fürge, meg terepen is nagyon jól bírja a strapát. Az autóbérléssel elég sok idő elment, és az út is 3 és fél órán át tartott, 4 után értem oda. Az utolsó 20 km földút volt, meg menet közben is töbször megálltam tájat és az autót fényképezni, hogy Suzukinak is csináljak egy kis reklámot.

Lonely nagyon ajánlotta Pension Santa Elena-t, ezért először azt kerestme meg, de egy kis útszéli hotel volt főút mellett, nem volt semmi hangulata. Miközben ezt a szállást kerestem egy srác ajánlott másik hotelt, és megnéztem azt: Cabinas Vista el Golfo. Hangulatos kis hely volt földút mellett, erdő szélén, és csak 15 dollár volt éjszaktánként wifi-vel együtt így azt választottam. Légkondi nem volt, de minden éjjel nagy vihar volt, meg hűvös, így nem is kellett. Másnap reggel 7-kor keltem, reggeliztem, csináltam szendvicseket egész napra, és megterveztem hogy mit fogok megnézni.

Először elmentem St. Luis-ba ami Monteverdétől 10 km-re van, megnézni a vízesést. Itt már nem csak táblák nem voltak, hanem út is alig, két kis patakon is át kellett menni Jimmyvel az erdőben. Mivel nem voltam benne biztos, hogy jó felé megyek, mert az út többször is elágazott, ezért megörültem, amikor láttam 3 munkást, de ők nem tudtak angolul, nem értették mi a vízesés. Így levettem ásványvizes palack tetejét, jó magasra tartottam, és vizet a földre öntöttem, hogy utánozzam vízesést. Egyikük jó nagyot nevetett, és mondta: "Ah la catarata".
Pedig ezt a szót már sokszor hallottam Dettitől, többször nevettem is, hogy milyen pörgősen mondja. (Mondassátok ki Vele, ha találkoztok:) Mikor végre odaértem bejárathoz azon csodalkoztam, hogy Monteverdébe sokan látogatnak, de a vízesést előző nap csak 17-en nézték meg. Kb. 1 óráig mentem az ösvényen felfelé, mire a vízeséshez értem. Útközben több patakon is át kellett menni padlókon, sziklákon kersztül nagyon hangulatos volt. Mikor felértem először csak a vízesés alsó felét pillantotam meg, de az is nagy volt, az egész pedig kb. olyan magas mint amit az Arenalnal amit láttunk. A különbség az volt, hogy felső részen nem szabad vízesés volt, hanem merdeken folyt a víz a sziklaüregben. Levetettem cipőmet bementem vízbe, és onnan is csináltam pár képet, mint ahogy Dettivel már függőhidaknál is csináltuk.

Lefelé már gyorsabb volt az út, és utána Monteverde Cloud Forest-be mentem. 1 körül értem oda, és bejáratnál kérdezték, hogy mennyi időt akarok ott tölteni, mert az alapján ajánlanak túrát. Mondtam, hogy nem időre megyek, hanem az egészet be akarom járni. A park fél 5-ig van nyitva, de zárás után jöttem ki. Korábban még nem jártam felhőerdőben, így nagy újdonság volt. Közben másfél órát esett az eső, így addigra már több esőfajtát ismetem, mint Forrest Gump.

Volt kis szemű szúrós eső, nagy szemű áztató eső, meg olyan is, amit leginkább anyós esőnek lehetne nevezni: először még kellemes, ahogy lehűt a nagy melegben, de pár perc múlva már majdnem kiveri a szemedet.

Ami meglepett, hogy az aljnövényzet nagyon sűrű, de erre Detti már korábban felkészített, és mondta, hogy a valóságban Rambo nem tudna futni az esőerdőben. Így egy világ omlott össze bennem Rambo-val kapcsolatban. A park hivatalosan csak 4-ig van nyitva, de én fél 5 után mentem ki.

Volt még egy gyalogtúra amit meg akartam csinálni, de mivel nem sok idő volt, ezért gondoltam, hogy ezért megcsinálom Jimmy-vel. Nagyon jól bírta meredek kaptatókat, de azokon a réseken ahol gyorsabban lehetett menni a nagyobb gödrökben úgy ingadozott a kaszni, mint egy rugó.
Volt egy nagyobb gödör amin még éppen át tudtam menni, de 20 méterel alrébb a következőnél már esélyem sem volt. Visszatolattam egy kicsit, mert éppen volt ott egy telek, és a kerítés nem közv az út mellett kezdődött, így ott mentem előre-hátra, hogy megforduljak, de szerencsére kijött a tulaj és kinyitotta az ajtót.

Másnap reggel megint 7-kor keltem, és reggelinél a konyhában az egyik srác éppen tojást sütött.
Elkezdtünk beszélgetni, és mivel láttam, hogy csak 2 tojást süt, és úgy gondoltam tepsiben 4 is elfér, megkértem, hogy csináljom Nekem is 2-t. Mikor aztán láttam, hogy Nekem csinált külön 2-t, és aztán magának megint, akkor nagyon kellemetlenül éreztem magam, és mondtam neki, hogy kocsival vagyok, ha gondolják csatlakozzanak hozzám. Így Santa Elena Cloud Forest-hez már 3-an mentünk. Bejáratnál sikerült kolibriket fényképezni. Ezen kívűl sok jó kép nem készült, mert az esőerdőben a sűrű növényzetben a képek nem adják jól vissza a látványt. Itt is bejártuk az egészet. Nekem ez jobban is tetszett, mert sokkal természetesebb volt, mint Monteverde Cloud Forest, mert itt csak annyit csináltak, hogy út mentén fákat kivágták, ott pedig az úton égig fektett fák voltak.

Utána függőhidakhoz már egyedül mentem, és jobb lett volna itt hamarabb járni, mint Arenalnál, mert ez nem volt olyan hangulatos, összes híd ugyanolyan vashíd volt, táj sem volt olyan változatos, nem volt sem catarata, sem mirador (gyk kilátó). Este még elmentem ahhoz a túrához, amivel Jimmyvel előző nap nem sikerült megbírkózni.

Szombaton reggel 5:20-kor keltem, mert 4 órát számítottam az útra, kocsit is visza kellett vinnem, és utána mentünk fesztiválra. Dettitől azt a feladatot kaptam, hogy derítsem ki, mi a különbség felhőerdő és az esőerdő között, ezt meg is kérdeztem Santa Elene Cloud Forest bejáratánál. A különbséeg csak a magasság, 1400 méter felett esőerdő, alatta felhőerdő. Mikor hazajöttem, kiderült, hogy Detti már megnézte interneten (csak ott nem adtak ilyen pontos adatot erről), még jó, hogy így is megérte elmenni:)


A KÉPEKET ITT NÉZHETITEK MEG!!!