Good Bye Costa Rica

Két hét után, közvetlenül fesztivál és Tortuga után mindenkinek azt mondtam, hogy már erre a két hétre is nagyon megérte volna eljönni, de most azt mondom, hogy sokkal jobb így, hogy voltam tengerparton meg jó sok geocaching is volt még a végén. Külön izgalmas volt Toyota Yarissal fék nélkül csúszkálni a hegyoldalban, meg kölcsönzőben megmagyarázni, hogy az alja már korábban is szét volt cseszve.

És hogy mi az, amit másképp csináltam volna. Gyakorlatilag semmit. Lehet hogy másodszor is Suzuki Jimmy-t kellett volna bérelnem. Másképp biztos lehetett volna ezt a túrát szervezni, de az maximum más lett volna, de semmiképp sem jobb. Mondjuk 4 hét alatt egy A4 papír tele lett olyan dolgokkal, amivel Dettit bosszantottam(még a wc kefét is eltörtem, talán ezt bánom a legjobban), és erre a listára ma is került új bejegyzés.
Mondjuk ez a lista lehetett volna rövidebb.

De biztos Dettinek sem volt sokszor még olyan Karácsonyi Meglepetésben része, mint idén: legalábbis eléggé csodalkozott, amikor mondtam 26-án, hogy 3-4 óra gyaloglás után a földúton (ami olyan meredek volt, hogy terepjáró alig ment fel) már jó lesz, mert aszfaltos úton gyalogolhatunk tovább:) Meg amikor autón nem fogott a fék, és csúsztúnk vissza a lejtőn, ő is tiszta erőből fékezett a jobb oldalon, biztos benyomódott a padló, mert még a hátát is hátra nyomta.

Eljöttem egy olyan helyre, ahol szép nyári meleg van, miközben otthon tél van, és itt egy helyen nagyon sok mindent láttam: vulkánokat, esőerdőt, tengerpartot, megismertem egy másik országot, kultúrát. Egy csomót geocachingeltünk, és pont olyan ládákat kerestünk, amik a legjobbak: valami szép természeti látványosság, jó túra közelében vannak.

Dettitől megtanultam hogy kell vezetni, mondjuk elején még dudát állandóan véletlenül nyomtam, ahol kellett ott meg ő nyomta helyettem, de most már tudom, hogy az autó meg a vezetés legfontabb eszköze a duda, amit minden vezetési szituációban használni kell.

Négy hétig voltam itt, és Detti csak harmadik hét után volt úgy először, hogy na jó most pakolom a cuccaimat, és megyek innen. Előtte három hétig egyszer sem mondta, hogy mennem kell (mondjuk a wc kefe miatt már az első héten rezgett a léc). Ez tőlem nagyon jó teljesítmény. Vagy inkább tőle:)

Meg hugomnál gyerekek is biztos várják már karácsonyi ajándékokat. Máté és Marci egy plüss papagájt és tukánt kapnak. Biztos hugom is örülni fog, hogy ilyen értelmes dolgot kapnak.
Meg mindketten kapnak egy-egy fából készült békát, aminek hátán recék vannak, és egy kis fapálcát azon végighúzva békabrekegés utánozható. Talán hugom is el tudja viselni majd az állandó békahangokat. Még jó hogy ez is Detti ötlete volt, nem csak a tukán meg a papagáj:)

Szóval Mop-nak igaza van, hogy milyen jó itt a nyári melegben, amikor otthon tél van. Meg Gergőnek is igaza van, hogy most menni kell haza havat lapátolni:)

U.I..: A tengerpartos képek az előző két postnál beszúrt linken már elérhetőek.