És akkor röviden az elmúlt hét terméseiről geocachinges szemszögből.
Múlt hét pénteken 8 felé érkeztünk az Arenálhoz. Becsekkoltunk a hotelbe, és a Fortuna nevű kisvárosban megvacsoráztunk. Fortuna amúgy kísértetiesen emlékeztet a 8 évvel ezelőtti Jacóra, mert egy fő utcából áll, aminek két szélén szuvenír boltok és hangulatos éttermek sorakoznak pár száz méteren át.
Az első kiszemelt láda közvetlenül a főutcával párhuzamosan, a leírás alapján egy nyugis, békés lakóparkban volt elrejtve. Először rossz helyen, egy iskolaudvaron akartunk sikertelenül keresztül vágni. Itt bele akadtunk egy kétes megjelenésű fiatal csávóba, aki az első ránézés után ártalmatlannak tűnt, sőt még segített is nekünk, illetve egy hajléktalan mellett is elmentünk. Többszörös zsákutca után megtaláltuk a bejáratot a lakóparkba. Nem voltunk elájulva sem a tereptől, sem a környezettől, sem a rejtés módjától. Szokásomhoz híven én a susnyákosban kerestem a ládát, míg a Feri kibökte egy betokerítés tövében egy kőhalom alatt. Egy műanyag joghurtos doboz nejlonba volt csomagolva. A kissé kifosztott ládát feltöltöttük, ott hagytuk a már szinte aláírásommá váló névjegykártyába fóliázott geocaching leírást, és magaunkhoz vettük mind a 6 utazóbogarat.
Nem tudom az előttünk lévők milyen kalandvágyból hagyták mind a hat bogarat egy ennyire kétes fekvésű láda tövében. Good guys have good luck (zsombi.com), mert abból a ládából, amit én már egy hónapja sasoltam, kivették az utazóbogarat a Hawai-ról jövő amerikai turisták, pont Feri érkezése előtti napon. A hat utazóbogár mindenképpen kárpótolt ezért minket.
Szombaton annyira tetszett nekünk a hotel fekvése, és a sok látnivaló egy helyen (pillangó-, békafarm, krokodilok, madarak, teknősök, tó, canopy stb), hogy elhatároztuk, hogy ide mindenképpen rejtünk egy ládát. Úgy emlékeztem -megjegyezném: tévesen- hogy a Los Suenos láda (ami egy hotel nevét viseli) is egy hatalmas hotelben van elrejtve. De később, amikor megnéztem, és elolvastam a pontos leírást, akkor rájöttem, hogy ezt elnéztem, mert a rejtés a hotel előtti parton történt. Nagyon tuti helyet találtunk, a pillangófarm bejáratától 20 méterre, egy növény tövében. A GPS nem mindig kapott vételt, de sikerült lejegyeznünk a pontos koordinátákat, ami sajnos később kitörlődött. Ez okból kifolyólag már éreztem, hogy ez nem jó jel, később pedig levelemmel megkerestem az egyik rendszergazdát, aki szintén megerősített, hogy ez a hely nem jó választás, sok macerával, engedéllyel, utána járással járna, és még akkor sem garantált, hogy jóvá hagynák. Szerencsére itt csak egy műanyag gyógyszeres dobozt hagytunk, pár darab magyar érmével, így nagy veszteség nem ért minket. inkább csak azért bánkodtunk, hogy mást nem hívhatunk ilyen csodálatos helyre.
Vasárnap az útón haza felé San Ramón helyett (azon az úton jöttünk) San Carlos felé mentünk vissza, hogy útba ejtsük a Zarcero nevű várost. Ebben a parkban található a számomra egyik legkedvesebb templom. Nem csak mesébe illő külsővel rendelkezik, de az előtte elterülő park is csodás, mert a fák minden féle figurát ábrázolnak (dinoszaurusztól kezdve, arcokon át, M betűs alakzatig). Éppen ezért sokáig csak McDonald's templomnak hívtam. Meglepő módon a kerítés végig betonból készült, és csak a 2 sarkában leltünk egy 90 cm-es vasból készült részre, pont szürke színben. A választás a telefonfülke árnyékában lévő sarokra esett, hátulról rögzítettük a 4 cm-es kúp alakú mágneses nano-t, amit Apika küldött nekem ajándékba.
Hétfőn Ferinek is dolgoznia kellett otthonról, ezért bejött hozzám a munkahelyemre. Onnan átmentünk a szomszédos parkba, az első elrejtett ládám helyszínére. Sajnos ismételten ellopták a ládát, most már harmadszorra. Azt a rémtörténetet is hallottuk, hogy az kiválasztott bálna bordája drogos ügyek lebonyolítására is használják, nem csak geocachingelésre. Úgy döntöttünk, hogy megváltoztatjuk egy multi ládára, ahol több helyet is meg kell nézni a parkban a kessingelőknek, kérdésekre kell majd válaszolniuk, a végcélt, egy újabb mágneses nanot pedig elhelyezzük a híd korlátja mögé. Már csak a kivitelezés hiányzik.
Kedden megnéztük azt a három ládát, ami a legközelebb van a lakásomhoz. Én még október végén látogattam ide. Az elsőhöz egy kicsit kellett sétálni, ami még izgisebb volt, mert már besötétedett, így elemlámpával kerestük meg. Feri egész hamar megtalálta, csak kicsit súgtam neki, de csak azért mert féltem a sötét erdőben hehe. Itt hagytuk az egyik utazóbogarat, ami amúgy is az USA-ba akart menni. Ferinek ez a láda tetszett eddig a legjobban (bevallom nekem is ez az egyik kedvencem, mert tök jó kis eldugott, hangulatos helyen van).
A másdik láda annak a nagy fának a tövében volt, amit mi hoztunk helyre a Toléval pár hete, mert ellopták. Szerencsére még mindíg megvan a láda, és azóta már megtalálta egy pár is.
A harmadik láda pedig az volt, amit én először nem találtam, és csak pár héttel ezelőtt sikerült felderíteni. Itt már nem súgtam, de az előttünk lévők nem rakták vissza rendesen, és egy része a ládának kikandikált a fatörzs alól, így ez sem okozott különösebb nehézséget a Ferinek. Itt is hagytunk egy utazóbogarat, ami valami Kennedy űrhajós központba akar menni, és majd a holdra. Itt volt egy árva, kevésbé ambiciós bogár, amit felvettünk, így Ferinek jelenleg 5 utazóbogara van.
Találtunk egy második rejtési helyet, egy hozzám közeli templom kertjében. Már csak le kell jegyeznünk a koordinátát, és ott kell hagynunk a második számú nanot.
Később a Poás vulkánnál Feri talált egy virtuális ládát, ahol pár kérdésre kell válaszolni a találat jóváhagyásáért.
Úgyhogy újabb skalpokkal növekedett a mi tárunk is.
remélem, nem veszik el a bogárkákat Feritől a vámnál!:)
ReplyDelete