Vidámpark

Azt hittük, hogy lesz valami Halloween show, még jelmezzel is készültünk (én a hastáncos kellékeimmel), de semmi nem volt, csak egy maszkos felvonulás, hatalmas óriásoknak öltözött figurák szórakoztatták a népet. Ez állítólag ez valami kimondottan közép-dél-amerikai szokás. A képek megtekintéséhez KATT IDE.

A vidámpark két főrészből áll. Az egyik maga a vidámpark rész, amiben hullámvasútak, óriáskerék, gokart, dodzsem, vizibicikli stb kapnak helyet. A másik pedig egy Antik Falunak nevezett városrész, ami az 1750-es évekbeli Costa Ricát idézi. Mondanom sem kell, a Costa Rica-iak legalabb olyan büszkék a 200 éves múltukra, mint az amerikaiak, és ha találnak valamit, ami több mint 70 évre visszvihető, akkor az már múzeumi darabnak számít, ha pedig nem, akkor megépítik már csak a látvány miatt is. Ami persze nem baj, csak a mi ezer éves múltunkhoz képest valljuk be őszintén, hogy ettől nem fogunk hasra esni a csodálkozástól.

A vidámpark amerikai szemmel nem mérhető, mert nincsennek olyan hullámvasutak, amik legalább két percen át tartanának, és 80 méter magasból repítenék le az embert 120 km per órás sebességgel (mint amilyen volt a Six Flags-ben a Superman nevű hírhedt ride, ami utánhúsz percig nem bírtam megszólalni, olyan sokkos állapotba kerültem). Egy átlagos park ez, ami igazán széppé teszi az a napsütés, a pálmafák, a nyugalom és béke. Remek kikapcsolódást nyújt.

Annak ellenére, hogy csak ilyen lightos dolgok vannak, én megis nagyon megijedtem kettőtől. Az egyik teljesen ártalmatlannak tűnt lentről, egészen addig, amíg én fel nem ültem rá, és a kerék ütemes tempóban visszafelé nem kezdett el forogni, továbbá volt benne egy rúd, amit ha megfelelően tekertél, akkor akár át is fordulhattál volna közben. Ebből két tanúságot vontam le: 1 felnőttként elmúlik a gyerekkori nem félek semmitől sem érzés

2 tériszonyos lettem

A másik amire még csak nem is vállalkoztam, hogy felülök az az a híres torony szerű liftezés volt, amivel még Disney World-ben volt szerencsém megismerkedni anno, és azóta is nagy trauma feldolgozni (szegény Alex-al nem akart senki menni, én meg önként és dalolva jelentkeztem, hogy vele tartok, csak akkor még nem tudtam hogy mire. Kiderült, hogy egy szellemkastély liftjében fogunk több tíz emeleten át fel-le szállingózni, azt imitálva, mintha elszakadt volna a lift kötélje. Na ez az amit először, utóljára és soha többet vállaltam be).

Az Antik Falu attrakciója közé tartozott a maszkos felvonulás, a híres kávét szállító szekér, a régi városnegyed: a vonatállomás, a templom, a park- amit ha valaki összehasonlít az Herediás főteres képekkel, akkor az egy az egyben ugyanolyan, még a szökőkút és a pálmák elhelyezése is. Ami nekem nagyon tetszett az égig érő pálmákon kívül az a kuszó pálma (a Monteverde-i esőerdőben lévőről azt állították, hogy évente pár méterrel változtatja helyét) illetve a gólya szerű madár.

Az égig érő pálmafák látványa az, amivel még ennyi év után nem győzök betelni. Tengerpart, pálmafák vagy kolibir. Még mindig nehéz választani...

A Costa Rica-i gólya-flamingó szerű madár. Ki lesz a szerencsés megfejtő: mi a képen látható madár tudományos neve?