Akkor szép sorjában, a zászlótól kezdve: kék-fehér-piros-fehér-kék.
Kék: az ég színe.
Fehér: a békét jelképezi.
Piros: a függetlenségért harcolók vére.
A címer:
- A három vulkán a három hegyláncot mutatja, ami az országon keresztül halad, és ami két óceánt választ el (mondtam már hogy az itteni földrajz órán 7 óceánról tanulnak az iskloában?) és akkor ha már itt tartunk, akkor nevezzük őket a nevükön: a Csendes-ócánt, és a Karib-tengert.
- A két hajó, a régi felfedezéseket juttatja eszünkbe, illetve a kereskedelmet szemlélteti mindkét irányba (itt jegyezném meg, hogy a Panamai-csatornát majdnem itt vágták át, nem sokon múlt, csak gondolom nem hangzott olyan jól hehe).
- A felkelő nap bearanyoz mindent, ami a costa ricaiak jó hangulatát remekül visszaadja, állítólag Costa Ricán mosolyognak legtöbbet az emberek. Ez igaz, méghozzá azért, mert imádnak mindent elviccelni, illetve a manyána felfogás is itt jön be. Nem stresszelnek, mert szerintünk a holnapok száma végtelen, ej rá érünk arra még, ahogy Petőfi Sándor Pató Pál úrja is megfogalmazta hajdanán.
- Két oldalt a kávé szemek az ország főbüszkeségét ábrázolják. Mindjárt át is írom a blogot kávéköztársoságra.
- A hét csillag nevezetesen a hét megyét reprezentálja. Akkor ismét nevükön: San José, Alejuela (ejtsd: alehuela nem összekeverendő az allelúja szóval) Heredia, Cartagó, Puntarenas, Limón, Guanacaste.
- A kék szalagos Közép-Amerika felirat koronaként díszeleg.
- Mirtusz levélben foglaltatik a Costa Rica-i Köztársoság neve.
És akkor ezek után kiválalkozik a magyar zászló és címer bemutatására? :)
A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.
ReplyDeleteA törvény leírása szerint:
„76. § (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik."
A címer története:
Alkotóelemei a középkorból származnak.
A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a 9. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.
I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es Aranybulláról. Ugyancsak ez szerepel II. András 1222-es Aranybullája pecsétjén.
Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.
A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson.
A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. lebegő ábrázolásokat. A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona - amely szintén az uralkodói hatalom jelképe - szintén a 15. században került a kereszt alá.
Koszi, tudtam, hogy rad szamithatok! Es a zaszlonk? Piros-ver? Feher-beke? Zold??? Fu????
ReplyDeleteMagyarország zászlaja a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.
ReplyDeleteSzínei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” [2] – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya nem határozza meg a magyar zászló méretarányait. Egy 2000-ben született kormányrendelet értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.
Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.
Koszi! Szoval ero, huseg es remeny :)))))))
ReplyDelete