Marionettfigura vagy kemény kezű elnöknő?
Costa Rica régi fővárosa, az Irazu-vulkán lábánál fekvő Cartago bazilikájában, országa védőszentjéhez, a Fekete Madonnához fohászkodva köszönte meg választási győzelmét Laura Chinchilla Miranda, a Közép-Amerika Svájcaként is emlegetett ország első női elnöke. A hófehér nadrágkosztümöt viselő, ötvenéves politológusnőt, akit férje és tizenhárom éves fia kísért, filmsztárként ünnepelték. A mise után, amelyet Cartago püspöke, José Francisco Ulloa celebrált, mindenki kezet akart vele szorítani.
Laura Chinchilla megválasztása nem akkora nagy csoda, mint a Fekete Madonna szobrának felfedezése volt 1635-ben, a tengerparti sziklák között. Costa Rica elvégre Közép-Amerika legtehetősebb, legszilárdabb politikai berendezkedésű országa, amelyet a világ huszonkét legrégebbi demokráciája között tartanak számon. Elemzők szerint épp itt volt az ideje, hogy nő töltse be az elnöki posztot, s csodának inkább az tekinthető, hogy ez nem történt meg már korábban.
Világszerte sincsennek sokan - a királynőket nem számítva - a legmagasabb posztra jutott női politikusok. Angela Merkel német kancellár a világ egyik legbefolyásosabb női vezetője. Svájc elnöke Doris Leuthard, Finnországé Tarja Halonen, Johanna Sigurdardottir személyében tavaly lett első ízben női kormányfője Izlandnak, Jadranka Kosor ugyancsak 2009-ben került a horvát kormány élére. Ázsiát három vezető képviseli a női klubban, India elnöke 2007 óta Pratibha Patil, Bangladesh kormányfője már másodszor Sejk Haszina Vazed, a Fülöp-szigetek elnöke majd tíz éve Gloria Macapagal-Arroyo. Afrika első női vezetője 2005 óta a libériai elnökasszony, Ellen Johnson Sirleaf. Latin-Amerika kemény asszonyai között Laura Chinchilla már az ötödik elnöknő, szűkebb pátriájában, Közép-Amerikában pedig a harmadik.
Argentinában - a legendás Evita államában - Isabel Perón volt az első női elnök, igaz, a táncosnőből lett botcsinálta politikus nem tudta pótolni Juan Domingo Perón első feleségét, a szegények gyámolítójaként imádott Evitát. Isabel rövid, ámde felettébb kaotikus országlásának katonai puccs vetett véget 1976-ban. Jelenleg is nő irányítja Argentinát, az előző államfőt, Néstor Kirchnert felesége, Cristina Fernández követte a Casa Rosada elnöki palotában. Kirchnerék népszerűsége az utóbbi időben megkopott, az elnöki párt azzal vádolják, hogy posztjukat személyes gyarapodásra használják. Nicaraguában a meggyilkolt lapszerkesztő-politikus, Pedro Joaquín Chamorro felesége, Violeta Chamorro történelmet írt 1990-ben, amikor a sandinista Daniel Ortegát legyőzte az urnáknál. Chamorro asszony erőteljes amerikai támogatást élvezett, s mögötte állt a helyi sajtó: Managua három - különféle irányzatú - napilapjának egy-egy fia volt a főszerkesztője. Panama élén 1999 és 2004 között állt elnöknő, Mireya Moscoso személyében. Moscoso Arnulfo Arias volt elnök özvegye, az ő hivatali ideje alatt kapta vissza a közép-amerikai ország a Panama-csatorna feletti ellenőrzést. Március 11-én köszön le négy év után Chile népszerű elnökasszonya, a gyermekorvosból lett politikus, Michelle Bachelet, akinek apja még Salvador Allende egykori kabinetjében szolgált.
A chilei és a Costa Rica-i elnöknő karrierjében közös vonás, hogy egyikük sem férje jóvoltából, hanem saját erejéből emelkedett a legmagasabb tisztségbe. Igaz, ahogy Bachelet, Chinchilla is otthonról hozta a közszolgálat tiszteletét, apja tizenöt évig Costa Rica főszámvevőjeként dolgozott. Laura a család négy gyermeke közül a legidősebb, s az egyetlen lány, nem csoda, hogy férfiasan igyekezett helytállni. Politológiát tanult a Costa Rica-i Egyetemen, majd az Egyesült Államokban, a Georgetown Egyetemen kapott mesterképzést közpolitikából.
Nagy szenzáció volt, amikor Laura a rendőrség élére került, ma is felidézik, ahogyan - öthónapos terhesen, kismamaruhában - felsorakoztatta a tiszteket és erélyes hangon névsorovasást tartott. Belbiztonsági miniszterhelyettes, majd miniszter lett. Már akkor világossá tette, hogy képes kikövetelni a helyét a férfiak macho világában - írta az elnökasszonyról portréjában a madridi El País. Azt sem hallgatják el, hogy Laura Chinchilla, akit május 8-án iktatnak majd be hivatalába, erélyesen elhatárolja magát országa feministáitól. Noha politikai nézeteit illetően középutasnak tartják, társadalmi kérdésekben mélyen konzervatív. Ellenzi a katolikus egyházt álllamvallásként deklaráló Costa Rica-i alkotmány megváltoztatását, állam és egyház szétválasztását. Közel áll az egyházi körökhöz, s szemben áll mindennel, ami sérthetné a klérust. Ellene van a nők szabad választásának az abortuszkérdésben, nem támogatja az egyneműek házasodását, s még az esemény utáni tabletta árusítását is helyteleníti. Costa Rica első női elnökének megválasztása így is példa lehet a közép-amerikai ország asszonyai számára, vélik a szakértők, annak ellenére, hogy ígéretei között nem sorolja fel a férfiak és nők közötti megkülönböztetés csökkentését.
Chinchilla asszony a jelenlegi államfőtől veszi majd át az elnöki vállszalagot. Óscar Arias Sánchez már másodszor töltötte be az elnöki tisztséget, s maradhatna is hivatalában, ha az alkotmány nem rendelkezne úgy, hogy legközelebb 2018-ban választhatnák meg újra. A hatvankilenc éves politikus azonban most már nyugalomba akar vonulni, olvasgatni akar, s családjának él majd. Arias az 1980-as, 90-es években a közép-amerikai polgárháborúk lezárásában játszott közvetítő szerepéért kapta meg a Nobel békedíjat. Costa Rica kimaradt az akkori gerillamozgalmakból, a térség egyedüli állama, ahol hatvan éve mindig demokratikus választások döntöttek a hatalomváltásról.
Laura diszkrét botox-kezelésekkel hozta magát formába, s számíthatott rá, hogy a távozó elnök népszerűségének hullámán simán megelőzi a megosztott ellenzék jelöltjeit, a baloldali Ottón Solíst és a libertariánus Otto Guevarát. Így is lett, 47 százalékkal már az első fordulóban bebiztosította győzelmét. A választók azzal, hogy az alelnökasszonyra szavaztak, tulajdonképpen a folyamatosságra voksoltak. Igaz, sokan azzal vádolják, hogy az új elnök Arias bábja, "marionettfigurája" lesz, s a háttérből továbbra is a volt államfő mozgatja majd a szálakat.
Barack Obama amerikai elnök is üdvözölte Costa Rica új elnökasszonyát, s reményét fejezte ki, hogy együtt tudnak majd működni biztonsági és környezetvédelmi kérdésekben. Laura Chinchillának nem lesz túl könnyű a dolga, ha keresztül akarja vinni elképzeléseit, hiszen a tömörülés, amelynek képviseletében győzedelmeskedett, a Szocialista Internacionáléhoz tartozó Nemzeti Felszabadulás Pártja nem rendelkezik többséggel a kis ország parlamentjében. Az elnöknő máris jelezte: párbeszédre törekszik az ellenzéki erőkkel. Noha Costa Ricát a szomszédállamoknál kevésbé viselte meg a gazdasági válság, ennek ára az ország adósságállományának növekedése volt. Chinchilla asszony, akit a szabadkereskedelem eltökélt hívének tartanak, a külföldi beruházások ösztönzését, az állásteremtést szorgalmazza. Ahogyan biztonsági miniszterként, államfőként is a kemény kéz politikáját hirdeti: erélyesen fel akar lépni a szervezett bűnözés, az erősödő illegális kábítószerkereskedelem ellen.
Az eredeti cikket, ami február 21-én jelent meg a Népszabadságban, ezen a linken érhetitek el:
(Külön köszönet a Zsuzsikának, amiért felhívta a figyelmemet ennek a cikknek a megjelenésére).
No comments:
Post a Comment