Vendégek

Ma érkezik hozzám egy magyar házaspár, de csak pár napot maradnak velem, mert mennek tovább bebarangolni Costa Ricát.

Nem mondom, hogy most úgy készültem a fogadtatásukra, mintha Erzsébet királynét várnám, de azért szépen kitakarítottam, és a szobákat ismét átrendeztem. Már egész jól megy a ládatologatós játék élőben.

Főzni nem főztem, mert egyrészt nem lett volna rá időm, másrészt Gib nem adott felvilágo

sítást avval kapcsolatban, hogy mit szeretnek és mit nem. Mivel nem ismer, nem tudta, hogy akár megválaszolja ezt a kérdést, akár nem, azért csak várni fogom őket valami harapnivalóval.
Életemben először megnéztem a párolt rizs receptjét. Tudom ez meglepően hangzik, de egyrészt én nem nagyon szoktam rizst csinálni magamnak, másrészt ha magamnak főzök, akkor az olyan tessék, lássék módon történik, és azzal tudom le, hogy "ma se haltam éhen". Viszont ha többed magamról van szó, akkor azért beleadok anyait, apait (lásd meggyes pite). Szerintem tök jól sikerült, nem lett olyan száraz, mint amit nagy ritkán csinálok magamnak - megéri úgy főzni, mint ahogy az a nagykönyvben le van írva. Ehhez a körethez vettem kínait, és csak reménykedni tudok, hogy nem vegetáriánusok, és szeretik a marhahúst. Reggelire választhatnak a meleg szendvics és a müzli között.

Este 9:40-kor érkeznek, szóval ha minden jól megy, és nem késnek, akkor fél 11 felé már ki is jönnek a reptérről. Megyek is, készülődöm.