Mindenki másképp csinálja

Pár nappal ezelőtt gyanús egércincogásra lettem figyelmes, a zaj a mosókonyhából jött. Az ajtó mindig zárva van, mert csak akkor megyek be, ha mosnom kell. Semmiféle ehető dolog nincs ott, csak mérgező háztartási szerek. Hogy hogy jutott be és miért éppen oda, az egy jó kérdés, de nincs kételyem afelől, hogy akár falat is tud mászni ez a szabadulóművész...

Remek, arra az elhatározásra jutottam, hogy ha nem mosok 3 hétig, előbb utóbb megdöglik magától is. Az az egy dolog tartott vissza, hogy mi van ha odaellik. Na, az betenne! Ezért partvissal a kezemben szépen kinyitottam az ajtót (nem mintha hozzá mertem volna vágni a seprűt, pedig a helyiek ezt tanácsolták), nem láttam semmi különöset, ezért elhelyeztem egy ragacsos papírt csalinak. Azóta sem fogtam semmit, és egérszarral sem találkoztam, tehát nagy valószínűséggel - legnagyobb megkönnyebbülésemre - csak hallucináltam!

Míg én fáradhatatlanul vívom a mindennapi csatáimat a rám leselkedő csúszómászókkal, nyolclábúakkal és egyéb szörnyekkel, addig vannak olyanok is akik kebelbarátok velük.

ELVILEG nem szabad papagájt, tukánt, majmot stb. tartani otthon a lakásban engedély nélkül, de gondolom vannak olyan elvetemültek, akik megteszik, hiszen senki sem tör rád az otthonodban, hogy ugyan van-e nálad ilyen állat vagy sem. Még személyesen nem volt szerencsém ehhez, de ami késik nem múlik.

Na, de akkor néhány konkrét példa (tesóm, Bálint legnagyobb örömére):

Ezt a szép példányt a tengerparton szedték össze. Azóta befőttes üvegben tengeti életét, és mindenféle ínyencségeket eszik, amiről én lemaradtam, mert szörnyülködve kifordultam a szobából, amint a pók elő került az üvegből. Ezzel még én sem merném felvenni a harcot, szó nélkül költöznék ki, mindent hátra hagyva.

Ez a gyönyörű iguána pedig az egyik ismerősöm fürdőszobájában-kertjében él. A nap nagy részét a mosdó helységben tölti, ahol a tető egy része átengedi a fényt egy ablakszerűségen, illetve ha jó napja van, akkor a kertbe is kiengedik. Elég buta állat, már 5 éves, de a saját gazdáját sem ismeri fel. Viszont ha fázik, akkor meg lehet fogni, megengedi, annak reményében, hogy napos helyre viszed. Kiskorában (talán két hetes lehetett) került az Alvarohoz szülinapi ajándékként, engedéllyel (azt ne kérdezzétek hogy honnan-hogyan), kezdetben azt hitték róla, hogy csak egy sima gyík, terráriumban tárolta mesterséges fény alatt. Aztán igen gyorsan elkezdett növekedni, így a fürdőszoba lett a végleges lakhelye. Kezdetben jó sora volt, mert kapott gyümölcsöket is, amitől elviselhetetlenül büdös lett a széklete. Egy hét koplalás után kénytelen volt rászokni a vízben áztatott kutyakajára...

Ettől speckó nem félek (annyira), de azért nem fogadnám hálótársammá, és azon is nagyon elgondolkodnék, hogy hány millió dolcsiért lennék hajlandó ezzel egy fürdőszobában zuhanyozni.

Bónuszkép: ékszerteknősök egy kacsaúsztatóban. Ez annyira nem izgi, otthon is elég nagyra megnőnek, ha van akkora életterük. Ők az iguánával osztozkodnak a kert egy részén.

A legszörnyűbb történet, amit hallottam, hogy az egyik amerikai lány patkányt(!!!!) tart az osztályteremben, sőőőőőőt meg is fürdeti őket, ha már nagyon büdösek, és sokszor kiengedi őket rohangálni. Nagyon büszke rá, hogy ezek a példányok milyen intelligensek, mert ha megkopogtatod a ketrecüket, akkor visszajönnek... No comment.