3 hete jártam az Arenálnál, amikor még nem lövellte a lávát ennyire aktívan. Nyilván akkor még nem kötött szövetséget az Új-Zéland-i/ecuadori társával. Bár nézzük a jó oldalát, azóta könnyebb lávás képeket fotózni!
Elsődleges célja a kirándulásnak az egyik ládám pótlása volt, ami pont útba esett. Arrébb raktam pár méterrel, így már nem egy szikla alatt van, hanem egy szétágazó fatörzs között, mint az a képen is látható (jobb oldali fa). Azóta már két megtalálóm is volt, remélem még sokáig ott marad!
Arenálról már készült bejegyzés - nem is egy, úgyhogy ezt nem is részletezném, - hanem inkább képekben illusztrálnám az érdekesebb mozzanatokat.
Egy zacskó jéggel hűtött pipa (mennyei!) és a háttérben az országúti pipa árus:
Egy ilyen hídon kell átkelni, hogyha San Ramon felé vezető utat választjátok: előnye, hogy rövidebb, hátránya, hogy kanyargósabb és ködösebb... Másik lehetőség San Carlos, aminek előnye, hogy Zarcero is útban esik (Mc Donalds-os kert, lásd http://banankoztarsosag.blogspot.com/2009/12/geocaching-ezerrel.html). Bár ez a híd akár lehetne függőhíd is, de nem az! Viszont egy irányú! Az erősebb és leleményesebb részesül előnybe átkeléskor!
Tök jó fát fotóztam, igazi dzsungeles, mohás! Akár a Sleepertree.com-ra (Fogadj örökbe egy fát oldal) is benevezhetném...
Most csak ilyen "mezei" békát sikerült lekapnom, de azért cuki volt, ahogy kapaszkodott az ajtó félfán.
Az Arenál pedig így néz ki nyugalmi állapotában:
imádom az enteket és a békákat!:)
ReplyDeleteEs a pipa??? Azt hittem eszre veszed hogy kokuszdarab van benne :)))) neked kertem!!!
ReplyDelete