2010/04/19

Monteverde



Ezen a hétvégén Monteverdében geocachingeltem. Alvaronak köszönhetően a már ezer éve kinézett 3 "egymás melletti" láda volt a cél (Costa Ricán ez relatív, mert általában egy hegy van közte, hiába csak 10 km légvonalban), neki terepjárója van.

Nem hittem el -pedig mindenki mondta- ezért ezúton szeretném hangsúlyozni, hogy Monteverdébe CSAK ÉS KIZÁRÓLAG terepjáróval szabad menni. Halvány emlékem van egy 5 évvel ezelettő kirándulásról, de akkor is terepjáróval mentünk az esőerdő közepébe.

Most egyáltalán nem volt meleg, sőt szombat reggel már induláskor szakadt az eső. Ha a városban ilyen korán esik az eső az vihart jelent, és igen kicsi arra az esély, hogy a dzsungel közepén nem így van. Persze ez nem tartott vissza minket attól, hogy geocachingeljünk. Ahogy sok társunk a világban megmondta: "ha én csak akkor kessingelnék, amikor jó idő van, akkor az év 8 hónapjában nem mennék sehova". Erre találták ki a ponchót.

San Ramonig Törpillával mentem. Athenas (ami sokkal melegebb) után talán San Ramon a második legjobb hely, ami közel van mindenhez, és még civilizált is. Amúgy nagyon hasonlít Herediára, meg merem kockáztatni, hogy nagyobb, de ezt ne vegyétek szentírásnak. Reggel 8-9 között beszéltük meg a találkozó időpontját. Imádom, hogy elég annyit érdeznem, hogy mi a lakásod koordinátája, és már ott is vagyok. Nem kell azon idegeskednem, hogy hány száz méter északra-keletre a templomtól, meg a sarki közérttől, amit mindenki ismer.

Gondoltam megnézem a legújabb ládáját is, mert saját állítása szerint 2 km-re van a házától, így egy kicsit hamarabb indultam. Autópályán (európai szemmel autóútat kell elképzelni) 45 km.

Egyszer csak a GPS arra utasított, hogy:

- Fordulj élesen balra 45 km múlva!
Próbáltam emlékezetemben felkutatni ennek az útnak a vonalát, és ha nem tévedek, akkor 43 km után jobbra San Ramon, és ha nem térsz le, akkor bizony a partig mész, azaz Puntarenasig. Elválasztósáv ugyan nincsen, de azért nem éppen egy életbiztosítás Törpillával élesen balra fordulni a 2x2 sávos autópályán az esőben... Ezzel az erővel már egy U alakban is visszafordulhatnék, azt sem lenne sokkal nehezebb kivitelezni. De ki tudja? Nem voltam jó föciből, lehet én tudom rosszul, és neki lesz igaza. Általában vakon megbízom benne, elvégre ezért tartom.

40 perccel később látom, hogy San Ramonhoz már le kellett volna fordulnom jobbra, de ha már itt vagyok akkor megnézem hova akar vinni a GPS. Ezt az utasítást kaptam:
- 800 méter múlva fordulj ÉLESEN balra.
- ???!!!

Körülnéztem, sehol egy út, csak valami dimbes-dombos-köves-sáros szerpentín, ami a hegyre visz fel, de mindehez élesen balra kéne kanyarodnom, át az autópályán.

- 300 méter múlva fordulj ÉLESEN balra!!!!
-??????????? Autópályán vagyunk!!!! Hova forduljak neked élesen balra????? Megbolondultál? Vagy el akarsz tenni láb alól??? Te is fiam, Brutus?

Később rájöttem, hogy vagy a kamikázé funkciót felejtettem bekapcsolva, vagy pedig a kiválasztott jármű madárra volt állítva. Szeretném, ha valaki végre feltalálna egy olyan GPS-t, ami szórakoztat is vezetés közben, és nem kussol 45 km-en át, és mondjuk le lehet beszélni egy ilyen öngyilkos manőverről. Végül letértem jobbra, és valahogy visszanavigáltam magam az Alvaro házához. Ideiglenesen kénytelen-kelletlen lemondtam erről a ládáról. Alvaro megígérte, hogy felrak majd még egy pontot segítségnek, hogy könnyebb legyen megtalálni. Amúgy érdekes a GPS-ek lelkivilága. 2 héttel ezelőtt Alvaro és Fejvadász nem találták meg a Paradero nevű ládámat, mert a GPS ákron bokron minden áron hátulról akarta megközelíteni a parkot, míg teszem azt az enyém nyíl egyenesen a bejárathoz visz először... Ugyankkor egy másik megyében már meghülyül, és mindne féle eszement műveletekre akar rávenni.

Amúgy visszafelé valaki demonstrálta hogyan lehet balra lefordulni az autópályáról, bár az nem élesen csinálta, hanem inkább Y alakban, így nem volt annyira húzós, bár többen meglepődtünk. Pl én, aki a teherautó mögött haladtam, aki egyszer csak lelassított és balra rántotta a kormányt, nálam már csak a szembejövő dupla sávban jövők lepődtek meg jobban. Lehet őt is egy GPS utasította erre a manőverre, csak ő engedelmeskedett is?! (A helyiek nagyon alázatosak és szófogadóak, nincs olyan, hogy miért, meg nem akarom, megkérdőjelezem a dolgokat stb).


Az első láda egy farmon volt. Átmásztunk a kerítésen, hangosan köszöntünk, hogy a házban lévők is tudják, hogy megérkeztünk. Ez az egyik legrégebbi láda, elég biztonságos, mert ugye csak akkor megy be valaki, ha kessingel. Remek kilátás nyílt volna a "golfo de Nicoya-ra" (azaz a Nicoya-öbölre), ha nem esett volna éppen az eső. Láttunk kolibrit is az egyik etetőnél, és vagy 4 barátságos kutya csaholt lelkesen mellettünk. Kellemesen elbeszélgettünk a ládatulajdonos feleségével, felvettünk két utazóbogarat a sok közül, majd mentünk tovább.
(Zsuzsika! Direkt a rénszarvasos utazóbogarat választottam, mert az rád emlékeztetett!!!)

Folyt köv.

Ehhez a képhez képzeljétek oda a Nicoya-öbölt:


Bónuszkép: így néz ki a híres Guanacaste fa termése, a dudorokban magok vannak! Anya, ezt neked fotóztam!


1 comment:

  1. képzeld hova küldene a GPS-ed, ha nem lennétek jóban!:)

    ReplyDelete