Közbiztonság

Leggyakrabban feltett kérdések egyike, hogy milyen a közbiztonság. Nos, erre mindig azt válaszolom, hogy nézőpont kérdése.

Az egész amaerikai kontinens azon a véleményen van, hogy Costa Rica Latin-Amerika Svájca, azaz közel az egész térség legjobban megáldott országa, mind turisztikai, mind közbiztonság szempontjából. De attól még a harmadik világban fekszik, ezt ne felejtsük el.

Rossz helyen, rossz időben bármi megtörténhet - szoktam mondogatni. És ez a bármi tényleg bármi lehet. A társadalmi rétegek nincsennek élesen elkülönülve, a lepukadt, bádogtetős nyomornegyed mellett ott csillog a kacsalábon forgó palota. Első szembetűnő különbség, hogy a házak kerítéssel vannak védve, és még az ablakokon is rács van. Mindenkinek ajánlom, hogyha a városban keres szállást hosszabb időre, akkor csakis az őrzött lakóparkokban, az úgy nevezett "residencia-ban" gondolkodjon. Ez sem ér fel egy életbiztosítással, de azért az esélyeket növeli a bajok elkerülését illetően.

A parton és kisvárosokban ennél sokkal jobb a helyzet. Ott viszonylag nyugodtan lehet aludni. Egészen eddig ezt gondoltam, míg pár héttel ezelőtt meg nem láttam az egyik napilap címlapján, hogy egy argentin turistát meggyilkoltak egy étteremben a parton, mert az nem adta oda a laptopját a rablóknak, akik vacsorázás közben zavarták meg.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogyha a baj már megtörtént, akkor ne okoskodjunk, ne legyünk kemény-legények, és ne bízzunk vakon a szerencsénkben. Ebben az országban nevetségesen könnyű fegyverhez jutni (lásd előző bejegyzés, ahol egy 14 éves gyereknek is volt pisztolya). Tehát a kérdés nem az, hogy az útonálló fegyvere valódi vagy sem, hanem az, hogy használni fogja-e vagy nem. És bizony az elkövetők nem szeretik önmagukat ismételni. Jó esetben egyszer világosan elmondják, hogy mi a jövetelük célja, és ha nem az történik egy másodpercen belül, amit kértek, akkor többet nem kérdezősködnek, nincs alkudozás, hanem gondolkodás nélkül cselekszenek. Számukra az emberi élet értéke a nullával egyenlő.

Nagyon sok mindent tehetünk az elkerülés érdekében, lehetünk elővigyázatosak, körültekintőek, előrelátóak stb. A józan paraszti ész elveit betartva kellő figyelmet szentelve a harmadik világ íratlan szabályainak valószínűleg el is kerülhetjük a bajt, és gondtalanul élvezhetjük az ország kínálta előnyök végtelen tárát itt-tartózkodásunk ideje alatt.

Senkit nem akarok elrémiszteni, csak azt szeretném, ha mindenki tisztában lenne az esélyekkel. A statisztika azt mutatja, hogy szinte mindenkinek van egy vagy több rablásos sztorija, ami vagy vele vagy közvetlen ismerősével történt, de az esetek többségében nem lett nagyobb baj az ügyből.

Tehát összességében elmondhatjuk, hogy kétséget kizáróan a térség legbiztonságosabb országáról van szó, ahol minden napos dolog az, hogy bármi, bárhol megtörténhet. Nincs mese, ezzel számolni kell.