2011/01/10

Na

Na, végre! Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, hogy VÉGRE állandósulni fog az internetem. Amióta bekötettük -és ez bizony már 4 hónapja volt - hetente látjuk vendégül az ICE (Instituto Costarricense de Electricidad) stábját, és legalább hetente háromszor hívjuk fel őket. Elhihetitek, hogy nem azért, mert hiányzik nekünk Costa Rica egyetlen telefonos cégének a társasága vagy esetleg ne lenne jobb szórakozásunk...

Igazán szolgálat készek, mindig kijöttek, valamit mindig csináltak, legtöbbször meg is javították - csak ideiglenesen persze - sokszor még ki sem fordult a teherautójuk a főútra már nem volt netünk... Elhangozott már a kifogások teljes tára: a rossz a modem (ezt kb 5ször cserélték ki), rossz a router (a végén már inkább eldugtuk a routert amikor jöttek, akkor sem volt internet), ilyen az ICE (de másnál bezzeg nincs baj), senkinek nem volt nete, ez országos hiba (de nekünk sosincs netünk), esik az eső, fúj a szél, süt a nap stb stb.

Az hogy naponta 5-ször újra indítottuk a routhert és/vagy a modemet az még nem zavart volna annyira. De amikor éppen blog bejegyzést vagy emailt írtam, és órákig nem volt jött vissza az internet, akkor már annak is örültem, ha nem téptem ki egyesével az összes hajszálamat. Persze lehet mást is csinálni, nem kell állandóan netezni, ezzel nincs is baj, de akkor minek fizetek érte?!

Múlt héten ez már odáig jutott, hogy csütörtöktől hétfőig EGYÁLTALÁN nem volt net! Pénteken nem értek rá, de szombaton kijött egy nagyon segítőkész, rendes, fiatal srác. Megnyugtatott, hogy legkésőbb délutánra lesz internet. Kérdezte, hogy miért nincs routerem. Én tagadtam, hogy nekem? Router? Dehogy! ÁÁáááááá, nincs. Minek az? Hát, mert hogy így kényelmetlen ezzel a rövid kábellel. Ekkor bevallottam, hogy van router, de már annyiszor arra fogták a hibát, hogy most már inkább eldugjuk, hogy lássák, hogy vele vagy nélküle ugyanúgy nincs semmi.

Felpattant, kirohant, felállt egy székre, elkezdte a kinti összekköttetést vizsgálni, lenyisszantott egy darabot belőle, mondván, hogy az túl régi és elhasználódott, újra összekötötte, majd aki jól végezte dolgát visszament a nappaliba, és láss csodát SEMMI változás. Kérdeztem, hogy nem lehetne-e az egész kábelt kicserélni esetleg ha olyan rossz állapotban van??? Neeem, neeem. Azt nem lehet, mert ezt nem az ICE kötötte be, ezért ez nem az ő dolguk.... Hirtelen belegondoltam, hogy ez most engem hülyít vagy saját magát csapja be, mert egy olyan országban, ahol monopólium van, ott mégis még ki más jöhet számba??!!! A szomszéd a banánültetvényről, vagy a zenész barátnőm családja? Jó, mindegy, ezen nem veszünk össze. Nem tehettem mást, mint szomorúan beletörödtem, elvégre már sokszor elutasították az ilyen irányú kéréseinket.

Felhívta a központot, hogy csinálják ezt és azt, mire a központ közölte, hogy jelenleg az nem fog menni, mert TÚL terheltek a vonalak. Nem baj - nyugtatgatott- benéz majd délután, és még a mobil számát is megadta... Telnek-múlnak az órák, visszajött a csávóka, megint beszélt a központal, még mindig nem tud mit tenni, de ha hétfőig nincs net, akkor okvetlenül hívjam fel és majd VALAMIT kitalálnak... Kérdezte, hogy nagyon kéne-e nekem az internet. Mondom hát igen, jó lenne, ha tudnék mondjuk skypeolni, blogot írni, levelet olvasni. Hát persze megérti, akkor vegyek mobil netet. És akkor minek fizetek ezért???? Hát az igaz...-sajnálkozva adott nekem igazat. Kicsikartam belőle egy másik ügyfélszolgálati számot, ahol SZERINTE ha minnél jobban leordítod a telefonos ügyfélkisasszony fejét, annál hamarabb oldják meg a problémát. Remek...

Hétfő reggel még mindig nem volt net, barátnőm telefonált is, és kérte, hogy most már csináljanak valamit, vagy legalább kössék át hozzá ingyen és bérmentve a netet, hátha ott jobb a vonal minősége. A nő azt kérte, hogy adjunk nekik egy utolsó esélyt, újra kiküldi az embereit, és majd manyána telefonál, hogy javult-e a helyzet vagy sem.

Este 7-kor ki is jött két nagyon szimpatikus úriember. Látták hogy nincs net, rögtön azzal kezdték, hogy szeretnék újra bekötni a vonalat. HÁT NEM EZT KÉRTÜK MÁR SZEPTEMBER ÓTA???! Cirka húsz perc alatt átkötötték a házban a vonalat, és azóta van internet. Lekopogom: kop kop kop. Remélem ez lesz az utolsó bejegyzés amit az internetről, és az ICE-ről írtam illetve hogy a blog most már visszatérhet a régi kerékvágásba, a heti minimum 3-4 bejegyzéshez. Juhúúúúúú.

3 comments: